Elsőre paradoxonnak tűnhet a fenntarthatóság és hedonizmus szavakat egymás mellé tenni, pedig szerintem, és a fogalom megalkotója szerint sem lehetetlen összehozni a kettőt, úgy, hogy az embernek és természetnek is jó legyen. Ezért is ez lett a blogom nevének kiindulási pontja.

A Hedonistic Sustainability fogalma a dizájn és építészet területéről származik, ahol az utóbbi években egyre fontosabbá vált a környezettudatos szemlélet. Magát a kifejezést egy rettenetesen tehetséges és ismert dán építész, Bjarke Ingles-től, a BIG építésziroda alapítójától származik. A célja, hogy a tudatosság felé vezető kezdeményezések egy fiatalos, dinamikus és eleven megközelítést kapjon, miközben bebizonyítja, hogy az építészet és a dizájn is lehet környzetileg fenntartható, miközben gazdaságilag is profitábilis.

A koncepció lényegét a legjobban a 2011-es TEDx előadása adja át, amiben a BIG projektjein keresztül mutatja be Ingles, hogy miként lehetne összeegyeztetni a gazdaságot és az ökológiai tényezőket. Az emberi társadalom ugyanis nem a környezeten kívül vagy a fölött létező dolog, hanem elválaszthatatlanul összefonódik vele, így az embereknek meg kellene tanulni okosan felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.

A tudatosság egyik legnagyobb ellenlábasa az a gondolat, hogy csak áldozatok és lemondások árán valósítható meg. A 21. századi kényelemről pedig kevesen akarnak lemondani önszántukból. A Hedonistic Sustainability-nek nem is az a célja, hogy az emberek kőkori állapotok között éljenek, hanem épp ellenzeőleg, megmutatni, hogy a fenntartható élet sokkal mókásabb, jobb és élvezetesebb lehet, mint a „normális”.

Sípálya a szemétfeldolgozó üzem tetején

Az egyik legismertebb munkájuk az Amager Bakke, a koppenhágai erőmű, amely a szemétből elektromosságot és gázt állít elő (égetéssel, ami ugyan nem a legkörnyezetbarátabb megoldás, de így is jelentős előrelépés). Dániában a hulladéknak mindössze 4%-a kerül a szeméttelepre, 42%-át újrahasznosítják és 54%-a pedig ebben az erőműben alakul át energiává. Az egész komplexumot a körforgás figyelembevételével tervezték meg, ráadásul az épület formáját egy hegyről mintáztak, a tetejére pedig egy sípályát álmodtak meg, ahol a lapos földhöz szokott dánok is élvezhetik ezt a téli sportot. Így nemcsak fenntartható, de társadalmilag is tudatos és hasznos épület született. Az erőmű 2017-re készült el, és a hírek szerint 2019 elejétől már boldog dánok csúszkáltak le a mesterséges lankákon.

A fenntarthatóság tehát nem azt jelenti, hogy mindenről le kell mondani, amit szeretünk. Csak a szemléleten kell kicsit csavarni, hogy sokkal tudatosabb, ezzel együtt pedig tisztább és jobb életet éljünk.

https://www.ted.com/talks/bjarke_ingels_hedonistic_sustainability#t-1282404